4.3 Lecke 1
Tanúsítvány: |
Linux Essentials |
---|---|
Verzió: |
1.6 |
Témakör: |
4 A Linux Operációs Rendszer |
Fejezet: |
4.3 Adatok Tárolási Helye |
Lecke: |
1/2 |
Bevezetés
Egy operációs rendszer számára minden adatnak számít. A Linux számára minden fájl: a programok, a fájlok, a mappák, a blokk eszközök (merevlemezek, stb.), karaktereszközök (konzolok, stb.), kernelfolyamatok, socketek, partíciók, linkek, stb. A Linux mappastruktúrája, kezdve a root-al /
, adatokat tartalmazó fájlok gyűjteménye. Az a tény, hogy minden fájl, a Linux egyik hatékony tulajdonsága, mert lehetővé teszi virtuálisan a rendszer minden aspektusának módosítását.
Ebben a leckében a Linux Filesystem Hierarchy Standard (FHS) által meghatározott helyeket tárgyaljuk ki, ahol a fontos adatokat tároljuk. Ezek egy része valódi mappa, ahol az adat folyamatosan tárolódik a lemezen, míg mások pszeudofájlrendszerek, amelyek a memóriában vannak és hozzáférést adnak a kernel adataihoz, mint futó folyamatok, memóriahasználat, hardverkonfiguráció és így tovább. Az ezekben a virtuális mappákban tárolt adatokat számos parancs használja, lehetővé téve hogy monitorozzuk és kezeljük őket.
Programok és Konfigurációjuk
Kétségtelen, hogy a Linux rendszerek legfontosabb adatai a programok és azok konfigurációs fájljai. Az előbbiek futtatható fájlok, amelyek olyan utasításokat tartalmaznak, melyeket a számítógép processzora futtat, utóbbiak pedig általában szöveges fájlok, amelyek a program működését kontrollálják. A futtatható fájlok lehetnek bináris fájlok vagy szövegfájlok. A futtatható szövegfájlokat szkripteknek nevezzük. A konfigurációs fájlok Linuxon hagyományosan szövegfájlok, bár a konfigurációs adatok többféle stílusúak is lehetnek.
Bináris Fájlok Tárolási Helye
Mint minden más fájl, a futtatható fájlok is a /
-ból származó mappákban laknak. Még pontosabban, a programokat háromszintű struktúrán osztják szét: az első szint (/
) azokat a programokat foglalja magába, amelyek egyfelhasználós módban szükségesek, a második szint (/usr
) a legtöbb többfelhasználós programot tartalmazza, a harmadik szint (/usr/local
) pedig olyan szoftvereket tárol, amelyeket nem a disztribúció biztosít és lokálisan lettek fordítva.
A programok tipikus lokációi:
/sbin
-
A rendszeradminisztrációhoz elengedhetetlen bináris fájlok, mint a
parted
vagy azip
. /bin
-
A felhasználók számára nélkülözhetetlen bináris fájlok, mint az
ls
,mv
, vagy amkdir
. /usr/sbin
-
A rendszeradminisztrációhoz szükséges bináris fájlok, mint a
deluser
, vagygroupadd
. /usr/bin
-
A legtöbb futtatható fájl — mint
free
,pstree
,sudo
vagyman
--, amit az összes felhasználó használhat. /usr/local/sbin
-
Helyileg telepített programok, amelyeket nem kezel a rendszer csomagkezelője.
/usr/local/bin
-
Ugyanaz a funkció, mint a
/usr/local/sbin
esetén, de általános felhasználói programoknál.
Manapság néhány disztribúció elkezdte lecserélni a /bin
és az /sbin
mappákat /usr/bin
-re és /usr/sbin
-re mutató szimbolikus linkekkel.
Note
|
Az |
Ezeken a könyvtárakon kívül a felhasználók saját programjai az alábbi mappákban lehetnek:
-
/home/$USER/bin
-
/home/$USER/.local/bin
Tip
|
Hogy mely mappákból tudunk bináris fájlokat futtatni, azt a |
A programok tárolási helyét a which
parancs árulja el:
$ which git /usr/bin/git
Konfigurációs Fájlok Tárolási Helye
Az /etc
Mappa
A Unix kezdetén minden típusú adathoz tartozott egy mappa, például a /bin
a bináris fájlokhoz és /boot
a kernel(ek)hez. Az /etc
(jelentése et cetera) azért jött létre, hogy azokat a fájlokat tárolja, amelyek egyik kategóriához sem tartoznak. A legtöbb ilyen fájl konfigurációs fájl volt. Az idő múlásával egyre több és több konfigurációs fájl került ide, így az /etc
lett a programok konfigurációs fájljainak fő tárolóhelye. Ahogy fentebb már mondtuk, a konfigurációs fájl általában egy helyi szöveges fájl (a bináris fájlokkal ellentétben), ami a program működését vezérli.
Az /etc
mappában különböző mintákat találhatunk a konfigurációs fájlok neveihez:
-
Fájlok ad hoc kiterjesztéssel vagy kiterjesztés nélkül, például:
group
-
Csoport adatbázis.
hostname
-
A hoszt számítógép neve.
hosts
-
IP címek listája és hosztneveik.
passwd
-
Felhasználói adatbázis — hét, vesszőből elválasztott mezőből áll, amelyek információt biztosítanak a felhasználóról.
profile
-
Rendszerszintű konfigurációs fájl a Bash-hez.
shadow
-
Titkosított fájl a felhasználói jelszavakról.
-
Az inicializációs fájlok
rc
kiterjesztésűek:bash.bashrc
-
Rendszerszintű
.bashrc
fájl az interaktív bash shellekhez. nanorc
-
Inicializációs példafájl a GNU nano-hoz (egy egyszerű szövegszerkesztő, ami minden disztribúció része).
-
Files ending in
.conf
:resolv.conf
-
A resolver konfigurációs fájlja — hozzáférést biztosít az Internet Domain Name System-hez (DNS).
sysctl.conf
-
A kernel rendszerváltozóinak konfigurációs fájlja.
-
Mappák
.d
végződéssel:Úgy alakult, hogy néhány, egyedi konfigurációs fájllal (
*.conf
vagy más) rendelkező program külön*.d
könyvtárat tartalmaz, amely elősegíti a moduláris, robosztusabb konfigurációk felépítését. A logrotate konfigurálásához például megtalálható alogrotate.conf
, de alogrotate.d
mappák is.Ez a fajta megközelítés akkor hasznos, ha különböző alkalmazásoknak kell konfiguráció ugyanahhoz a szolgáltatáshoz. Például ha egy webszerverhez tartozik logrotate konfiguráció, a konfigurációs fájl elhelyezhető egy
logrotate.d
mappában. Ezt a fájlt a webszerver úgy módosíthatja, hogy nem zavarja a többi logrotate konfigurációt. Ehhez hasonlóan a szoftverek létrehozhatnak taszkokat úgy, hogy fájlokat helyeznek a/etc/cron.d
mappába ahelyett, hogy a/etc/crontab
-ot módosítanák.A Debianban — és a Debian-alapú disztribúciókban — hasonló megközelítést alkalmaznak az
apt
által beolvasott megbízható forráslistáinak esetében: a klasszikus/etc/apt/sources.list
, fájl mellett elérhető a/etc/apt/sources.list.d
mappa:$ ls /etc/apt/sources* /etc/apt/sources.list /etc/apt/sources.list.d:
Konfigurációs Fájlok A HOME
-ban (Dotfájlok)
Felhasználói szinten a programok a konfigurációs fájlokat és a beállításokat rejtett fájlokban tárolják a felhasználó home mappájában(~
is jelöli ezt a mappát). Ne felejtsük, a rejtett fájlok ponttal kezdődnek (.
) — innen a nevük: dotfájlok.
Néhány ilyen dotfájl Bash szkript, ami testreszabja a felhasználó shell munkamenetét és betöltődnek, amint a felhasználó bejelentkezik a rendszerbe:
.bash_history
-
A parancssori előzményeket tárolja.
.bash_logout
-
Azokat a parancsokat tárolja, amelyek a login shell elhagyásakor futnak le.
.bashrc
-
A Bash incializációs szkriptje non-login shellekhez.
.profile
-
A Bash inicializációs szkriptje a login shellekhez.
Note
|
A “Paranccsor Alapjai” leckében többet megtudhatunk a Bashről és az init fájljairól. |
Más, felhasználóspecifikus programok konfigurációs fájljai a program elindulásakor töltődnek be: .gitconfig
, .emacs.d
, .ssh
, stb.
A Linux Kernel
Mielőtt bármilyen processz futhatna, a kernelt a memória egy védett területére kell betölteni. Ezt követően az a processz, amelynek a PID-je 1
(manapság inkább systemd
) processzek láncolatát indítja el, vagyis az egyik folyamat elindítja a másikat és így tovább. Ha a processzek aktívak, a Linux kernel felelős az erőforrások kiosztásáért (billentyűzet, egér, meghajtók, memória, hálózati interfészek, stb).
Note
|
A |
Kernelek Tárolási Helye: /boot
A kernel a /boot
-ban található — más boottal kapcsolatos fájlokkal együtt. A legtöbb ilyen fájl nevében benne van a kernel verziószáma (kernelverzió, major verzió, minor verzió és a patch száma).
A /boot
mappa a következő típusfájlokat tartalmazza, az aktuális kernelverzióhoz tartozó névvel:
config-4.9.0-9-amd64
-
A kernel konfigurációs beállításai, a kernellel együtt lefordított opciók és modulok.
initrd.img-4.9.0-9-amd64
-
Kezdő RAM képfájl, az indítási folyamatot segíti azáltal, hogy betölt egy ideiglenes root fájlrendszert a memóriába.
System-map-4.9.0-9-amd64
-
A
System-map
(néhány rendszerbenSystem.map
) fájl memóriacím-helyeket tartalmaz a kernel szimbólumfájljaihoz. A kernel minden újraindulása során megváltozik a fájl tartalma, mivel a memóriahelyek megváltozhatnak. A kernel ezt a fájlt használja a memória címének megkereséséhez egy adott kernel szimbólum esetén és fordítva is. vmlinuz-4.9.0-9-amd64
-
A kernel önmagában egy önkicsomagoló, helytakarított, tömörített formátum (ezért a
z
avmlinuz
esetén; avm
a virtuális memóriát jelenti és akkor jelent meg, amikor a kernel először kezdte el támogatni a virtuális memóriát. grub
-
A
grub2
bootloader konfigurációs mappája.
Tip
|
Mivel az operációs rendszer egyik kritikus tulajdonsága, egynél több kernel és a hozzátartozó fájlok tárolása a |
A /proc
Mappa
A /proc
mappa egy az úgynevezett virtuális vagy pszeudofájlrendszerek közül, mivel a tartalma nincs a lemezre írva, hanem a memóriába van betöltve. Minden alkalommal, amikor bebootol a számítógép, dinamikusan betöltődik és folyamatosan tükrözi a rendszer aktuális állapotát. A /proc
az alábbi információkat tartalmazza:
-
Futó folyamatok
-
Kernelkonfiguráció
-
Rendszerhardver
A következő leckében a folyamatokkal kapcsolatos adatokat fogjuk látni, de ebben a mappában találhatunk olyan fájlokat is, amik információkat szolgáltatnak a rendszer hardvereiről és a kernel konfigurációs beállításairól. Néhány fájl ezek közül:
/proc/cpuinfo
-
Információk a rendszer CPU-ról:
$ cat /proc/cpuinfo processor : 0 vendor_id : GenuineIntel cpu family : 6 model : 158 model name : Intel(R) Core(TM) i7-8700K CPU @ 3.70GHz stepping : 10 cpu MHz : 3696.000 cache size : 12288 KB (...)
/proc/cmdline
-
A boot során a kernelnek átadott sztringek:
$ cat /proc/cmdline BOOT_IMAGE=/boot/vmlinuz-4.9.0-9-amd64 root=UUID=5216e1e4-ae0e-441f-b8f5-8061c0034c74 ro quiet
/proc/modules
-
A kernelbe betöltött modulok listája:
$ cat /proc/modules nls_utf8 16384 1 - Live 0xffffffffc0644000 isofs 40960 1 - Live 0xffffffffc0635000 udf 90112 0 - Live 0xffffffffc061e000 crc_itu_t 16384 1 udf, Live 0xffffffffc04be000 fuse 98304 3 - Live 0xffffffffc0605000 vboxsf 45056 0 - Live 0xffffffffc05f9000 (O) joydev 20480 0 - Live 0xffffffffc056e000 vboxguest 327680 5 vboxsf, Live 0xffffffffc05a8000 (O) hid_generic 16384 0 - Live 0xffffffffc0569000 (...)
A /proc/sys
Mappa
Ez a mappa a kernel konfigurációs beállításait tartalmazza, a fájlok kategóriákba vannak rendezve almappánként:
$ ls /proc/sys abi debug dev fs kernel net user vm
A legtöbb ilyen fájl kapcsolóként működik és — épp emiatt — csak két lehetséges érték valamelyikét tartalmazzák: 0
vagy 1
(“on” vagy “off”). Például:
/proc/sys/net/ipv4/ip_forward
-
Az érték engedélyezi vagy tiltja a gépünknek, hogy routerként viselkedjen (képes legyen csomagok továbbítására):
$ cat /proc/sys/net/ipv4/ip_forward 0
Természetesen van néhány kivétel is:
/proc/sys/kernel/pid_max
-
A maximálisan engedélyezett PID:
$ cat /proc/sys/kernel/pid_max 32768
Warning
|
Legyünk rendkívül óvatosak, amikor a kernelbeállításokat módosítjuk — egy rossz beállítás instabil rendszert eredményezhet. |
Hardvereszközök
Ne felejtsük, a Linuxban “minden fájl”. Ez azt jelenti, hogy a hardverinformációk, ahogy a kernel konfigurációs beállításai is, speciális fájlokban vannak tárolva, amelyek virtuális könyvtárakban találhatók.
A /dev
Mappa
A device (eszköz) mappa /dev
eszközfájlokat (vagy csomópontokat) tartalmaz az összes csatlakoztatott hardvereszközhöz. Ezeket az eszközfájlokat interfészként használják az eszközök és az őket használó processzek. Minden eszközfájl két kategóriába tartozik:
- Blokkeszközök
-
Olyan eszközök, amelyek az adatokat blokkokban olvassák, írják és amelyek egyedileg címezhetők. Ilyenek például a merevlemezek (és azok partíciói, mint a
/dev/sda1
), USB flash meghajtók, CD-k, DVD-k, stb. - Karaktereszközök
-
Olyan eszközök, amelyekben az adatokat egymás után, karakterenként olvassák és írják. Ilyenek például a billentyűzetek, a konzol(
/dev/console
), soros portok (mint a/dev/ttyS0
és így tovább), stb.
Eszközfájlok listázásakor győződjünk meg róla, hogy az ls
parancsot a -l
kapcsolóval használjuk, hogy lássuk a kettő közötti különbséget. Például ellenőrizhetjük a merevlemezeket és a partíciókat:
# ls -l /dev/sd* brw-rw---- 1 root disk 8, 0 may 25 17:02 /dev/sda brw-rw---- 1 root disk 8, 1 may 25 17:02 /dev/sda1 brw-rw---- 1 root disk 8, 2 may 25 17:02 /dev/sda2 (...)
Vagy soros terminálok esetén (TeleTYpewriter):
# ls -l /dev/tty* crw-rw-rw- 1 root tty 5, 0 may 25 17:26 /dev/tty crw--w---- 1 root tty 4, 0 may 25 17:26 /dev/tty0 crw--w---- 1 root tty 4, 1 may 25 17:26 /dev/tty1 (...)
Láthatjuk, hogy az első karakter blokkeszközök esetén b
, míg karaktereszközök esetén c
.
Tip
|
A csillag ( |
Ezenkívül a /dev
olyan fájlokat is tartalmaz, amelyek különböző programozási célokra is hasznosak lehetnek:
/dev/zero
-
Annyi null karaktert kapunk, amennyit az olvasási művelet kér.
/dev/null
-
A bit bucket. Elveti az összes beleírt információt.
/dev/urandom
-
Álvéletlen véletlenszámokat generál.
A /sys
Mappa
A sys fájlrendszer (sysfs
) a /sys
-re van csatolva. A 2.6-os kernellel vezették be és /proc/sys
nagy fejlesztése volt.
A processzeknek interakcióba kell lépniük a /dev
-ben lévő eszközökkel, ezért a kernelnek kell egy olyan mappa, amely információkat tartalmaz ezekről a hardverekről. Ez a mappa a /sys
és az adatai kategorizálva vannak. Ha például a hálózati káryánk(enp0s3
) MAC-címét szeretnénk megtudni, az alábbi fájlt kell catolni
:
$ cat /sys/class/net/enp0s3/address 08:00:27:02:b2:74
Memória és Memóriatípusok
Alapvetően ahhoz, hogy egy program elinduljon, be kell tölteni a memóriába. Amikor memóriáról beszélünk, általában a Random Access Memory (RAM)-ra gondolunk és — a mechanikus merevlemezekkel összehasonlítva — annak az az előnye, hogy sokkal gyorsabb. Rossz tulajdonsága, hogy volatilis (azaz a számítógép kikapcsolásákor az adat elvész).
A fent említettek ellenére — amikor bekerül a memóriába — két fő típust különböztethetünk meg a Linux esetén:
- Fizikai memória
-
Szintén RAM-ként ismert, több millió tranzisztort és kondenzátort tartalmazó integrált áramkörökből álló chipek formájában ismerjük. Ezek memóriacellákat alkotnak (a számítógépes memória alapvető építőköve). Minden ilyen cellához tartozik egy hexadecimális kód — a memóriacím --, hogy szükség esetén hivatkozni lehessen rá.
- Swap
-
Swap területként is ismert, a virtuális memória azon része, amely a merevlemezen lakik és akkor használjuk, ha már nincs több elérhető RAM.
Létezik még a virtuális memória fogalma, amely a felhasználható, megcímezhető memória (RAM, de a lemezterület is) absztrakciója az alkalmazások által látható módon.
A free
a /proc/meminfo
-t parszolja és világosan megjeleníti a szabad és a használt memóriamennyiséget:
$ free total used free shared buff/cache available Mem: 4050960 1474960 1482260 96900 1093740 2246372 Swap: 4192252 0 4192252
Nézzük a különböző oszlopokat:
total
-
A fizikai és a swap memória mennyisége.
used
-
Az éppen használatban lévő fizikai és swap memória mennyisége.
free
-
A szabad fizikai és swap memória mennyisége.
shared
-
Főleg a
tmpfs
által használt fizikai memória mennyisége. buff/cache
-
A kernelbufferek, a page cache és a slab által használt memória mennyisége.
available
-
Az új processzek által elérhető fizikai memória becsült mennyisége.
Alapértelmezés szerint a free
az értékeket kibibájtban mutatja, de több különböző kapcsoló is van, amellyel módosíthatjuk a mértékegységet. Néhány a kapcsolók közül:
-b
-
Byte.
-m
-
Mebibyte.
-g
-
Gibibyte.
-h
-
Emberi szem számára olvashatóbb formátum.
A -h
mindig kényelmesebb olvasást biztosít:
$ free -h total used free shared buff/cache available Mem: 3,9G 1,4G 1,5G 75M 1,0G 2,2G Swap: 4,0G 0B 4,0G
Note
|
Egy kibibyte (KiB) 1,024 byte, míg egy kilobyte (KB) 1000 byte. Ugyanígy van a mebibyte, gibibyte, stb. esetén. |
Gyakorló Feladatok
-
A
which
parancs segítségével találjuk meg a következő programokat és töltsük ki a táblázatot:Program which
parancsA futtatható fájl útvonala (output) Kell root
jogosultság?swapon
kill
cut
usermod
cron
ps
-
Hol találhatók meg a következő fájlok?
Fájl /etc
~
.bashrc
bash.bashrc
passwd
.profile
resolv.conf
sysctl.conf
-
Mit jelentenek a
/boot
-ban találhatóvmlinuz-4.15.0-50-generic
kernelfájl esetében a számok:Szám Jelentés 4
15
0
50
-
Melyik paranccsal listázhatjuk ki a
/dev
-ben az összes merevlemezt és partíciót?
Gondolkodtató Feladatok
-
A merevlemezek eszközfájljai az általuk használt vezérlők alapján vannak ábrázolva — az SCSI (Small Computer System Interface) és SATA (Serial Advanced Technology Attachment) esetén láttuk a
/dev/sd*
fájlt, de-
A régi IDE (Integrated Drive Electronics) meghajtók hogyan voltak ábrázolva?
-
És a modern NVMe (Non-Volatile Memory Express) meghajtók?
-
-
Nézzük meg a
/proc/meminfo
fájlt. Hasonlítsuk össze a tartalmát afree
parancs outputjával és határozzuk meg, melyik kulcs felel meg a/proc/meminfo
-ból afree
outputjának:free
output/proc/meminfo
mezőtotal
free
shared
buff/cache
available
Összefoglalás
Ebben a leckében a Linuxban található programok és azok konfigurációs fájljainak helyéről tanultunk. Fontos emlékeznünk az alábbi tényekre:
-
Alapvetően a programok egy háromszintű mappastruktúrában találhatók:
/
,/usr
és/usr/local
. Minden szint tartalmazhatbin
éssbin
mappákat. -
A konfigurációs fájlok az
/etc
és a~
mappában vannak. -
A dotfájlok rejtett fájlok, amik ponttal (
.
) kezdődnek.
Beszéltünk a Linux kernelről is. Fontos tények:
-
A Linux számára minden fájl.
-
A Linux kernel a
/boot
mappában lakik más, boottal kapcsolatos fájlokkal. -
Ahhoz, hogy a processzek elindulhassanak, a kernelnek be kell töltődnie a memória egy védett területére.
-
A kernel feladata a rendszererőforrások lefoglalása a folyamatok számára.
-
A
/proc
virtuális (vagy pszeudo-) fájlrendszer fontos kernel és rendszeradatokat tárol volatilis módon.
Beszéltünk a hardvereszközökről is és az alábbiakat tanultuk meg:
-
A
/dev
mappa speciális fájlokat (másnéven csomópontokat) tárol az összes csatlakoztatott hardverhez: blokkeszközök vagy karaktereszközök. Az előbbi blokkonként továbbítja az adatokat, utóbbi pedig egyszerre egy karaktert. -
A
/dev
mappában találhatuk még egyéb speciális fájlokat is, mint a/dev/zero
,/dev/null
vagy a/dev/urandom
. -
A
/sys
mappa a hardvereszközökről tárol információkat kategóriákba rendezve.
Végül a memóriára is kitértünk. Megtanultuk, hogy:
-
Egy program akkor fut, ha be van töltve a memóriába.
-
Mi az a RAM (Random Access Memory).
-
Mi az a Swap.
-
Hogyan jelenítsük meg a memóriahasználatot.
A leckében az alábbi parancsokat használtuk:
cat
-
Fájlok tartalmának összefűzése/kiíratása.
free
-
A szabad és a használatban levő memória mennyisége.
ls
-
Mappa tartalmának kilistázása.
which
-
Egy program helyének kiíratása.
Válaszok a Gyakorló Feladatokra
-
A
which
parancs segítségével találjuk meg a következő programokat és töltsük ki a táblázatot:Program which
parancsA futtatható fájl útvonala (output) Kell root
jogosultság?swapon
which swapon
/sbin/swapon
Igen
kill
which kill
/bin/kill
Nem
cut
which cut
/usr/bin/cut
Nem
usermod
which usermod
/usr/sbin/usermod
Igen
cron
which cron
/usr/sbin/cron
Igen
ps
which ps
/bin/ps
Nem
-
Hol találhatók meg a következő fájlok?
File /etc
~
.bashrc
Nem
Igen
bash.bashrc
Igen
Nem
passwd
Igen
Nem
.profile
Nem
Igen
resolv.conf
Igen
Nem
sysctl.conf
Igen
Nem
-
Mit jelentenek a
/boot
-ban találhatóvmlinuz-4.15.0-50-generic
kernelfájl esetében a számok:Szám Jelentés 4
Kernel verzió
15
Major verzió
0
Minor verzió
50
Patch száma
-
Melyik paranccsal listázhatjuk ki a
/dev
-ben az összes merevlemezt és partíciót?ls /dev/sd*
Válaszok a Gondolkodtató Feladatokra
-
A merevlemezek eszközfájljai az általuk használt vezérlők alapján vannak ábrázolva — az SCSI (Small Computer System Interface) és SATA (Serial Advanced Technology Attachment) esetén láttuk a
/dev/sd*
fájlt, de-
A régi IDE (Integrated Drive Electronics) meghajtók hogyan voltak ábrázolva?
/dev/hd*
-
És a modern NVMe (Non-Volatile Memory Express) meghajtók?
/dev/nvme*
-
-
Nézzük meg a
/proc/meminfo
fájlt. Hasonlítsuk össze a tartalmát afree
parancs outputjával és határozzuk meg, melyik kulcs felel meg a/proc/meminfo
-ból afree
outputjának:free
output/proc/meminfo
mezőtotal
MemTotal
/SwapTotal
free
MemFree
/SwapFree
shared
Shmem
buff/cache
Buffers
,Cached
ésSReclaimable
available
MemAvailable