053.3 Lecke 1
Tanúsítvány: |
Open Source Essentials |
|---|---|
Verzió: |
1.0 |
Témakör: |
053 Nyílt tartalmi licencek |
Fejezet: |
053.1 Egyéb nyílt tartalmi licencek |
Lecke: |
1/1 |
Bevezetés
A korábbi leckék már bemutatták a nyílt tartalom fogalmát, a Creative Commons licencekre összpontosítva. A Creative Commons licenceken kívül azonban léteznek más nyílt tartalmi licencek is, amelyek közül néhány konkrét tartalomra vonatkozik, és amelyeket rendszeresen használnak nyílt forráskódú projektek “melléktermékeire” (például dokumentációra) is.
Licencek (szoftver) dokumentációhoz
A nagy szoftverrepositoryk a kódon kívül rendszeresen tartalmaznak dokumentációt vagy kézikönyveket (manual) is a szoftverhez. A dokumentáció általában különböző szerzői jogi védelem alá eső elemeket tartalmaz, például magyarázó szövegeket, szemléltető grafikákat vagy kódpéldákat. A repository tartalmára vonatkozó nyílt forráskódú licencek általában az ilyen szövegekre is vonatkoznak, ha más információ nem áll rendelkezésre; a GPLv3.0 például “minden szerzői jogi védelem alatt álló műre” vonatkozik, és nem korlátozódik csak a kódra.
A dokumentációra azonban gyakran eltérő licencfeltételek vonatkoznak. Ennek több okból is lehet értelme, mivel a dokumentáció előállítása és használata eltér a kódétól. A számítógépes programok szigorú copyleft licencének feltételei például megakadályozhatják a dokumentáció egyes részeinek más programok számára történő átvételét. Az sem világos, hogy mit jelent, amikor a GPLv3.0 licenc alatt álló dokumentáció esetében a “forráskódot” kell megadni. Ráadásul régebben bevett gyakorlat volt a programok dokumentációjának vagy kézikönyveinek nyomtatott változatainak terjesztése. Ezt a körülményt jobban figyelembe lehet venni a speciális dokumentációs licenceknél (például ha bizonyos licenckötelezettségek a terjesztett példányok bizonyos számához kapcsolódnak).
A Creative Commons licenceket gyakran használják a dokumentációra, de léteznek speciális copyleft licencek is erre a célra, mint például a Free Documentation License (FDL), amely a preambulumában kifejti a célját:
The purpose of this License is to make a manual, textbook, or other functional and useful document “free” in the sense of freedom: to assure everyone the effective freedom to copy and redistribute it, with or without modifying it, either commercially or noncommercially. Secondarily, this License preserves for the author and publisher a way to get credit for their work, while not being considered responsible for modifications made by others. (Ennek a licencnek az a célja, hogy egy kézikönyvet, tankönyvet vagy más funkcionális és hasznos dokumentumot a szabadság értelmében “szabaddá” tegyen: biztosítsa mindenki számára a tényleges szabadságot a másolásra és az újraelosztásra, módosítással vagy anélkül, akár kereskedelmi, akár nem kereskedelmi céllal. Másodsorban, ez a licenc a szerzőnek és a kiadónak lehetőséget biztosít arra, hogy munkájáért elismerésben részesüljön, miközben nem tekinthető felelősnek a mások által végzett módosításokért.)
This License is a kind of “copyleft,” which means that derivative works of the document must themselves be free in the same sense. It complements the GNU General Public License, which is a copyleft license designed for free software. (Ez a licenc egyfajta “copyleft”, ami azt jelenti, hogy a dokumentumból származó műveknek ugyanebben az értelemben szabadnak kell lenniük. Kiegészíti a GNU General Public License-t, amely egy szabad szoftverekhez tervezett copyleft licenc.)
We have designed this License in order to use it for manuals for free software, because free software needs free documentation: a free program should come with manuals providing the same freedoms that the software does. But this License is not limited to software manuals; it can be used for any textual work, regardless of subject matter or whether it is published as a printed book. We recommend this License principally for works whose purpose is instruction or reference. (Ezt a licencet azért terveztük, hogy a szabad szoftverek kézikönyveihez használhassuk, mert a szabad szoftvereknek szabad dokumentációra van szükségük: egy szabad programhoz olyan kézikönyveknek kell tartoznia, amelyek ugyanolyan szabadságot biztosítanak, mint a szoftver. Ez a licenc azonban nem korlátozódik a szoftver kézikönyvekre; bármilyen szöveges műre alkalmazható, függetlenül a témától vagy attól, hogy nyomtatott könyvként jelenik-e meg. Ezt a icencet elsősorban olyan művekhez ajánljuk, amelyek célja oktatás vagy hivatkozás.)
Preamble
A licenc nagyon specifikus a dokumentációra; például a nyomtatott változatokra is vonatkozik. A copyleft licenc kifejezetten nem érinti azt a kódot, amellyel együtt szállítják a dokumentációt. Bár a dokumentáció GPLv3.0 alatt is terjeszthető lenne MIT-licencű kóddal együtt: mivel ebben az esetben két független műről lenne szó, a dokumentáció GPLv3.0-ás licencének nem kellene a kódot is GPLv3.0-ás licenc alá helyezni. A dokumentációra vonatkozó külön licenc azonban egyértelműbbé teszi ezt a kérdést.
Licencek adatbázisokhoz
Az adatbázisokhoz is léteznek speciális licencek. Ezek többek között figyelembe veszik az adatbázisnak egy program forrásaként való használatát, valamint az adatbázisok szerzői jogi védelmének sajátosságait.
Mikre vonatkozik az “Adatbázis” kifejezés
A szerzői jogban egyes jogrendszerekben (beleértve Európát is) különbséget tesznek az adatbázis-alkotások között, amelyek más szerzői jogi védelem alatt álló alkotásokhoz (képek, szövegek stb.) hasonlóan személyes szellemi alkotás (elemek kiválasztása és elrendezése) alapján élveznek védelmet, és az adatbázisok között, amelyek előállításához (beszerzés, ellenőrzés, bemutatás) jelentős beruházásra volt szükség (adatbázisjog).
Mindkét esetben az oltalom tárgya független elemek (például különálló művek vagy adatok) gyűjteménye, amelyek szisztematikusan vagy módszeresen vannak elrendezve és külön-külön elektronikusan vagy más módon hozzáférhetők. Maguknak az elemeknek a szerzői jogi védelemre való alkalmassága nem fontos, így azok lehetnek egyszerű számértékek is.
Az adatok gyűjteménye ezért adatbázis-műként vagy (az EU-ban) adatbázisjog alapján szerzői jogi védelemben részesülhet. Ahhoz, hogy egy adatbázis-mű védelmet élvezzen, az elemek elrendezésének és kiválasztásának személyes szellemi alkotást kell kifejeznie. Ez nem valószínű, hogy így van a szoftverek alapjául szolgáló adatgyűjtemények esetében — de ezek adatbázisjog alapján védelmet élvezhetnek. E jog megszerzéséhez az elemek összegyűjtésébe és elrendezésébe jelentős befektetést kell eszközölni. Ez a befektetés időből és emberi erőforrásokból is állhat.
Az adatbázisokhoz és adatgyűjteményekhez ma már különböző licencek állnak rendelkezésre, amelyek jobban lefedik az adatok felhasználását, mint a “klasszikus” nyílt forráskódú szoftverlicencek. Nézzük meg a különbséget egy példán keresztül!
Egy tudományos kutatási projekt részeként egy szerző összes versét összegyűjtik és közzéteszik egy weboldalon, ahol cím szerint ábécérendbe rendezve, egyenként is elérhetők. A projekt azonban megköveteli, hogy a versek terjesztéséhez és sokszorosításához a szerzőtől megszerezzék a vonatkozó szerzői jogokat. Ezért licencdíjat fizetnek.
A licencdíjak “jelentős beruházásnak” minősülhetnek. Mivel a versek egyenként visszakereshetők és szisztematikusan (az ábécé szerint) elrendezhetők, a verseket tartalmazó adatbázis az adatbázisjog alapján védhető. Az elemek (versek) azonban nem konkrétan kerültek kiválasztásra (a kiválasztás a teljesség alapján történt), és a rendezés nem alkotó jellegű, hanem pusztán szisztematikus. Az adatbázissal kapcsolatban tehát nincs személyes szellemi alkotás, így az adatbázis nem minősül adatbázis-műnek.
Ha viszont a verseket bizonyos szempontok szerint rendezték és válogatták össze — például azért, hogy a szerző munkásságának bizonyos motívumait dokumentálják az alkotói időszak kontextusában --, akkor személyes szellemi alkotásról lehet szó, és akkor ez a versgyűjtemény adatbázis-műként védhető lenne.
A két kategóriát azonban a szerzői jog eltérően kezeli, különösen a védelmi idő tekintetében: az adatbázisjog hatálya alá tartozó adatbázisok csak az előállítás/kiadás után 15 évig élveznek védelmet, míg az adatbázis-művek esetében a szerző halála után 70 évig.
Az adatok elhatárolása
A benne lévő adatokat (példánkban a verseket) mindig külön kell vizsgálni az adatbázis egészétől, mivel azok önállóan is jogosultak lehetnek (de nem feltétlenül) védelemre, és ezért eltérő licencfeltételek vonatkozhatnak rájuk. Például a versgyűjteményre vonatkozhat az Open Database License (lsd. alább), míg az egyes versekre vonatkozhat Creative Commons licenc vagy saját licenc.
Az adatbázis-kezelő rendszer (DBMS) elhatárolása
Ezenkívül az adatok kezelésére szolgáló szoftvert, az úgynevezett adatbázis-kezelő rendszert (database management system — DBMS), amely a szerzői jog értelmében nem tekinthető az adatbázis részének, hanem az adatokhoz való hozzáférés eszközeként, a szerzői jog értelmében külön kell kezelni. Az ilyen alkalmazások — mint például a MySQL, PostgreSQL, MariaDB és mások — külön számítógépes programoknak tekintendők, és mint ilyenek védhetők.
Adathalmazok a gépi tanulási modellek képzéséhez
Különböző adatgyűjtemények tölthetők le olyan weboldalakról, mint a huggingface.co vagy a kaggle.com, például gépi tanulási modellek képzése céljából. Az ilyen gyűjtemények, más néven adatkészletek (dataset), általában adatbázis-használati jog alá tartoznak, feltéve, hogy előállításukba “jelentős beruházást” eszközöltek (ami kívülről általában nem látható).
A “dataset” kifejezés kissé homályos, mivel utalhat egy adatbázis egy sorára — azaz egy bejegyzésre vagy egy meghatározható elemre --, de vonatkozhat adatok vagy adathalmazok gyűjteményére is.
Open Database License (ODbL)
Ezek a különbségek az adatbázis-ágazatban széles körben használt Open Database License (ODbL) licencben is megjelennek. Az ODbL-t az Open Data Commons, az Open Knowledge Foundation projektje dolgozta ki. A licenc a preambulumában egyértelmű különbséget tesz az adatbázis védelme és az adatbázis egyes tartalmainak védelme között. A licenc csak az előbbire vonatkozik, míg a tartalom ettől függetlenül máshol is licencelhető.
Természetesen továbbra is lehetséges, hogy ugyanazt a licencet válasszuk az adatbázis és a tartalom számára, például, hogy CC-BY-4.0 licenc alatt engedélyezett művek gyűjteményét állítsuk össze egy adatbázisban, amely CC-BY-4.0 licenc alatt áll.
Az adatbázis legjobb licencének kiválasztása az adatbázis gyártójának célkitűzéseitől függ. Maradjunk a versgyűjtemény példájánál: ha a költészeti adatbázis tetszőlegesen módosítható, és más licencfeltételek mellett is terjeszthető, az ODbL nem lenne megfelelő választás. Az ODbL ugyanis az adatbázisokra vonatkozóan copyleftet tartalmaz, ami azt jelenti, hogy egy ODbL-licenc alatt álló adatbázisból származtatott adatbázis (pl. egy olyan adatbázis, amely átveszi az eredeti adatbázis összes elemét és elemeinek elrendezését, és másokat hozzáad) csak ugyanezen feltételek mellett terjeszthető tovább. Ebben az esetben a szerkesztési jogokkal rendelkező Creative Commons licenc (pl. CC-BY) a jobb választás.
Az ODbL azt is világossá teszi, hogy semmiképpen sem vonatkozik az adatbázist kezelő számítógépes programokra (azaz a DBMS-re): “This License does not apply to computer programs used in the making or operation of the Database.” ("Ez a licenc nem vonatkozik az adatbázis készítésében vagy működtetésében használt számítógépes programokra.")
A licenc azonban előírja, hogy az adatbázis tartalmából létrehozott és nyilvános használatra hozzáférhető műnek (az úgynevezett előállított műnek) legalább azt meg kell jelölnie, hogy melyik adatbázist (nem DBMS-t) használták hozzá, és hogy maga az adatbázis az ODbL feltételei szerint használható. Ilyen előállított műre példa az adatbázisban összegyűjtött koordinátákból készített utcatérkép.
Ha egy adatbázisra az ismert (szoftverspecifikus) copyleft licencek valamelyikét, például a GPLv3.0-t használnák, akkor feltételezhető, hogy az adatbázist használó számítógépes program (például egy áruházrendszerhez) csak a GPLv3.0 feltételei szerint terjeszthető. Másrészt egy DBMS licencét valószínűleg függetlenítenék az adatbázis licencétől, mivel a DBMS nem tekinthető az adatbázis “származtatott művének”; csupán a hozzáférést és a szerkesztést teszi lehetővé, és ezért független műnek minősül.
Community Data License Agreements (CDLA)
A Community Data License Agreements (Közösségi adatlicenc-megállapodások — CDLA), a Linux Foundation projektje, szintén az adatok licencelésére összpontosít (a szoftverektől eltérően). A gépi tanulási rendszerek képzési adatgyűjteményei szintén képezhetik a CDLA-k tárgyát.
Our communities wanted to develop data license agreements that could enable sharing of data similar to what we have with open source software. The result is a large scale collaboration on licenses for sharing data under a legal framework which we call the Community Data License Agreement (CDLA). (A közösségeink olyan adatlicenc-megállapodásokat akartak kidolgozni, amelyek lehetővé teszik az adatok megosztását, hasonlóan a nyílt forráskódú szoftverekhez. Az eredmény egy nagyszabású együttműködés az adatok megosztására vonatkozó licencek kidolgozásában egy olyan jogi keretrendszerben, amelyet mi közösségi adatlicenc-megállapodásnak (Community Data License Agreement, CDLA) nevezünk.)
These licenses establish the framework for collaborative sharing of data that we have seen proven to work in open source software communities. (Ezek a licencek létrehozzák az adatok közös megosztásának keretét, amely a nyílt forráskódú szoftverközösségekben már bevált.)
A CDLA ezért olyan keretrendszeren alapul, amely figyelembe veszi az engedélyezési kérdések különböző szintjeit, különösen akkor, ha az adatokat több forrásból, különböző szerzők állítják össze. Példánkban ez lehet egy olyan gyűjtemény, amelyben különböző szerzők saját verseikkel járulnak hozzá egy közös költészeti adatbázis létrehozásához.
A CDLA különbséget tesz a gyűjteménybe felvett adatokra vonatkozó “inbound licenc” (bejövő) és az adatok felhasználására vonatkozó “outbound licenc” (kimenő) között. Harmadik szinten meghatározza az adatokat tároló vagy birtokló szervezetre vonatkozó követelményeket.
Hogy a költészet példájánál maradjunk: egy szerző, aki hozzáadja a versét, az “inbound licenc” előírásai szerint jár majd el. Az “outbound licenc” a versgyűjtemény egészének szerkesztői által elfogadott feltételekre vonatkozik.
A nyílt forráskódú szoftverlicencekhez hasonlóan a CDLA-k is elérhetőek permisszív és sharing (megosztó) kategóriákban, amelyeket röviden bemutatunk. A fent említett kaggle.com vagy huggingface.co honlapok meglátogatása képet ad arról, hogy milyen licenceket használnak adatbázisok vagy adatkészletek esetében: szűrők segítségével például megtudhatjuk, hogy mely adatgyűjtemények érhetők el a CDLA alapján.
Community Data License Agreement — Permisszív
A CDLA permisszív, 2.0 verziója 2021 óta elérhető, és sokkal tömörebb és világosabban van megfogalmazva, mint az 1.0 verzió.
Az 1.0 verzió jogot biztosít a licencelt adatok felhasználására és közzétételére, beleértve az úgynevezett “bővített adatok” (enhanced data) közzétételét, amely magában foglalja az adatkészlet módosításait vagy kiegészítéseit is. Az adatok továbbadása vagy közzététele során az alapvető licenckötelezettségeket be kell tartani; többek között a licenc szövegét tovább kell adni, a változtatásokat jelölni kell, és a szerzői jogi megjegyzéseket meg kell őrizni. Az adatok további vagy más licencfeltételek mellett is továbbadhatók.
A 2.0 verzióban már nem használják az “enhanced data” kifejezést; ehelyett a jogok megadása pontosabban van megfogalmazva:
A Data Recipient may use, modify, and share the Data made available by Data Provider(s) under this agreement if that Data Recipient follows the terms of this agreement. (Az adatátvevő felhasználhatja, módosíthatja és megoszthatja az adatszolgáltató(k) által e megállapodás alapján rendelkezésre bocsátott adatokat, ha az adatátvevő betartja e megállapodás feltételeit.)
version 2.0
A 2.0 verzióban az adatok megosztásának egyetlen feltétele a licenc szövegének vagy a licenc szövegére mutató linknek a továbbadása.
Community Data License Agreement — Megosztó
A CDLA sharing (megosztó) változata, amely jelenleg csak az 1.0 verzióban érhető el, az adatokra vonatkozóan copyleftet tartalmaz oly módon, hogy a “bővített adatok” transzferálása (“publish” (közzététel)) csak azonos feltételek mellett engedélyezett.
The Data (including the Enhanced Data) must be Published under this Agreement in accordance with this Section 3; (Az adatokat (beleértve a bővített adatokat is) e megállapodás alapján a jelen 3. szakasznak megfelelően kell közzétenni;)
version 1.0
Open Access
A nyílt tartalommal kapcsolatban gyakran használt kifejezés a nyílt hozzáférés (open access). Bár a fogalom jogi értelemben nincs meghatározva, a Budapesti Nyílt Hozzáférési Kezdeményezés (Budapest Open Access Initiative — BOAI) nyilatkozata világossá teszi a nyílt hozzáférés mögötti szándékot. A kezdeményezés egy 2001-es budapesti konferenciából született, és a nyílt hozzáférés érdekében tett nemzetközi erőfeszítéseket foglalja össze:
The literature that should be freely accessible online is that which scholars give to the world without expectation of payment. Primarily, this category encompasses their peer-reviewed journal articles, but it also includes any unreviewed preprints that they might wish to put online for comment or to alert colleagues to important research findings. There are many degrees and kinds of wider and easier access to this literature. By “open access” to this literature, we mean its free availability on the public internet, permitting any users to read, download, copy, distribute, print, search, or link to the full texts of these articles, crawl them for indexing, pass them as data to software, or use them for any other lawful purpose, without financial, legal, or technical barriers other than those inseparable from gaining access to the internet itself. The only constraint on reproduction and distribution, and the only role for copyright in this domain, should be to give authors control over the integrity of their work and the right to be properly acknowledged and cited. ("Legyen szabadon hozzáférhető a számítógépes hálózaton a szakirodalomnak az a része, amelyet a tudósok átadnak a világnak anélkül, hogy ezért díjazásra tartanának igényt. Ebbe a körbe elsősorban a lektorált folyóiratcikkeik tartoznak, de köztük vannak olyan lektorálatlan preprintjeik is, amelyeket azért tesznek közzé, hogy kollégáik észrevételeit összegyűjtsék, vagy felkeltsék figyelmüket fontos kutatási eredményeikre. Többféleképpen, szélesebb körben és könnyebben is hozzá lehet férni ezekhez az írásokhoz. Szabad hozzáférésen azt értjük, hogy mindenki számára ingyenesen olvashatók, letölthetők, lemásolhatók, kinyomtathatók, terjeszthetők ezek a cikkek, bennük keresés végezhető, a cikkek teljes szövegéhez csatolások fűzhetők, keresőmotorral indexelhetők, adat formájában valamely szoftverrel kezelhetők, vagy egyéb törvényes célra felhasználhatók pénzügyi, jogi vagy műszaki korlátozás nélkül, kivéve azokat a korlátozásokat, amelyek egyébként az internethez való hozzáférés velejárói. A reprodukálás és terjesztés egyedüli korlátja az legyen, és a szerzői jogvédelem szerepe ezen a területen abban nyilvánuljon meg, hogy a szerzők ellenőrizhessék műveik integritását, továbbá jogosultak legyenek arra, hogy megfelelően elismerjék munkájukat, és hivatkozzanak rájuk.")
A nyílt hozzáférés tehát különösen a tudományos irodalomhoz és más internetes tartalmakhoz való szabad hozzáférésre vonatkozik. A nyílt hozzáférés mozgalma az 1990-es években indult azzal a céllal, hogy a tudományos publikációkat a nagyközönség számára is hozzáférhetővé tegyék. A nyílt hozzáférés tehát nem egy konkrét engedélyre vagy bizonyos engedélyezési feltételekre utal, hanem inkább az engedélyezés koncepciójára.
Amikor egy cikket nyílt hozzáféréssel tesznek közzé, az első lépés a nyílt tartalom licencének kiválasztása, például a Creative Commons licencek egyike. A CC licenc kiválasztása azonban nem kötelező a nyílt hozzáféréshez. Az évek során kialakult a különböző nyílt hozzáférési stratégiák kategorizálása, amelyek a kettős licencelést is figyelembe veszik — például átfogó licenc megadása a kiadónak, miközben a szerző egyidejűleg a tartalmat saját weboldalán kínálja letöltésre.
Mind a BOAI, mind a két évvel később elfogadott Berlini Nyilatkozat (Berlin Declaration) fontos mérföldkőnek számít a nyílt hozzáférés mozgalmában. A Berlini Nyilatkozat preambuluma kimondja:
In accordance with the spirit of the Declaration of the Budapest Open Access Initiative, the ECHO Charter and the Bethesda Statement on Open Access Publishing, we have drafted the Berlin Declaration to promote the Internet as a functional instrument for a global scientific knowledge base and human reflection and to specify measures which research policy makers, research institutions, funding agencies, libraries, archives and museums need to consider. (A Budapesti Nyílt Hozzáférés Kezdeményezés Nyilatkozatának, az ECHO Chartának és a Bethesda Nyílt Hozzáférés Kiadói Nyilatkozatnak a szellemével összhangban elkészítettük a Berlini Nyilatkozatot, hogy előmozdítsuk az internetet mint a globális tudományos tudásbázis és az emberi reflexió funkcionális eszközét, és hogy meghatározzuk azokat az intézkedéseket, amelyeket a kutatáspolitikai döntéshozóknak, kutatóintézeteknek, finanszírozó ügynökségeknek, könyvtáraknak, archívumoknak és múzeumoknak figyelembe kell venniük.)
Gyakorló feladatok
-
A “klasszikus” nyílt forráskódú licencek használhatók dokumentációra és adatbázisokra is?
Igen
Nem
Attól függ, nincs egyértelmű válasz
-
Van értelme külön licenceket használni a dokumentációhoz? Miért?
-
Van értelme külön licenceket használni az adatbázisokhoz? Miért?
-
Az alábbi licencek közül melyik alkalmas dokumentációhoz?
CC-BY-4.0
FDL
ODbL
GPL-3.0
BSD-3-Clause
-
Mit jelent a “nyílt hozzáférés” kifejezés?
Gondolkodtató feladatok
-
Vannak speciális licencek a betűtípusokhoz?
-
Fejtsünk ki röviden két nyílt hozzáférési stratégiát vagy modellt!
-
Mit jelent a “nyílt definíció” (open definition)?
Összefoglalás
A jól ismert Creative Commons licencek mellett léteznek más, még inkább az adott adattípusokra szabott koncepciók is a tartalom licencelésére: a szoftverdokumentáció vagy az adatbázisok esetében az FDL vagy az ODbL licencek állnak rendelkezésre, amelyek figyelembe veszik az ilyen típusú művek jellemzőit. Ez a lecke áttekintést nyújt néhány ilyen licencről, és kitér a nyílt hozzáférés fogalmára is.
Válaszok a gyakorló feladatokra
-
A “klasszikus” nyílt forráskódú licencek használhatók dokumentációra és adatbázisokra is?
Igen
X
Nem
Attól függ, nincs egyértelmű válasz
-
Van értelme külön licenceket használni a dokumentációhoz? Miért?
Igen, mert ezek általában más tartalmat is tartalmaznak, mint maga a program. Szabályozzák például azt is, hogyan kell kezelni a dokumentáció kinyomtatott példányait.
-
Van értelme külön licenceket használni az adatbázisokhoz? Miért?
Igen, hasznos lehet. Különösen egy speciális adatbázis-licenccel lehet elérni az adatbázis copyleft hatását anélkül, hogy a copyleft hatással lenne a környező kódra. Ezen túlmenően az adatbázis-licencek az adatbázisok védelmére vonatkozó szerzői jogi törvények által előírt különleges rendelkezésekkel foglalkoznak.
-
Az alábbi licencek közül melyik alkalmas dokumentációhoz?
CC-BY-4.0
X
FDL
X
ODbL
GPL-3.0
BSD-3-Clause
-
Mit jelent a “nyílt hozzáférés” kifejezés?
A kifejezés a tudományos irodalomhoz és egyéb internetes tartalmakhoz való szabad hozzáférést írja le.
== Válaszok a gondolkodtató feladatokra
-
Vannak speciális licencek a betűtípusokhoz?
Igen, létezik például a SIL Open Font License (OFL), amely kifejezetten a betűtípusokra vonatkozó copyleftet tartalmaz, de ennek nincs hatása, ha a betűtípusokat változatlan formában használják.
-
Fejtsünk ki röviden két nyílt hozzáférési stratégiát vagy modellt!
A “Gold” nyílt hozzáférésű stratégia esetében a kiadványt közvetlenül a kiadó teszi hozzáférhetővé nyílt tartalmi licenc alapján, általában (de nem kizárólag) Creative Commons licencek használatával.
A “Green” nyílt hozzáférési modell akkor alkalmazható, amikor a kiadó nem terjeszti a kiadványt nyílt hozzáférés keretében, de a szerző lehetőséget kap arra, hogy a kiadványt letölthetővé tegye, például a saját weboldalán, nyílt licenc alapján.
-
Mit jelent a “nyílt definíció” (open definition)?
A “nyílt definíció” az Open Knowledge Foundation által megfogalmazott közös értelmezése a “nyílt” kifejezésnek a “nyílt adat” (open data), “nyílt tudás” (open knowledge) és “nyílt tartalom” (open content) fogalmakra. A definíció különösen azokat az alapvető szabadságokat írja le, amelyeket biztosítani kell ahhoz, hogy egy licenc a definíció értelmében “nyílt” legyen. Ezek közé tartozik a hozzáférés, a használat, a szerkesztés vagy módosítás és a megosztás.