052.3 Lecke 1

A MIT/X11 licenc (szövege: https://opensource.org/license/mit), más néven X11 licenc, egyike a korábban említett tudományos licenceknek. A licenc nevét a Massachusetts Institute of Technology által 1987-ben kifejlesztett X Window System szoftverről kapta. Ez a licenc az egyik legrégebbi és legnépszerűbb permisszív szoftverlicenc, részben egyszerű, világos nyelvezete miatt.

Ez a licenc biztosítja az engedélyes számára a következő jogokat:

Az engedélyes kizárólagos kötelezettsége, hogy a szerzői jogi közleményt és a licenc szövegét a szoftver vagy annak származékos munkái forráskódjába beépítse.

A MIT/X11 licenc kompatibilisnek tekinthető az összes legfontosabb copyleft licenccel, mind a weak, mind a strong licencekkel. Az MIT/X11 licenc különösen kompatibilis a következő licencekkel

Ez azt jelenti, hogy az eredetileg MIT/X11 licenc alatt licencelt szoftverek származékos munkái a fent említett licencek valamelyike alatt is terjeszthetők, vagy beépíthetők a fent említett licencek valamelyike alatt kiadott projektekbe.

A 2-Clause BSD License (2 záradékos/klauzulás BSD licenc) (szövege: https://opensource.org/license/bsd-2-clause) az eredeti BSD licencből származik. 1980-ban hozta létre a Berkeley Egyetem Kaliforniában a BSD licenceként (ami egy Unix-szerű operációs rendszer).

A licenc egyszerűségéről ismert és ahogy a neve is mutatja, mindössze két rövid záradékból áll. Lényegében azonos az MIT/X11 licenccel. Mint az MIT/X11 licenc, ezt is fel kell tüntetni a szoftverben. Ezenkívül a 2 klauzulás BSD licenc megköveteli, hogy a licenc jogosultja a kód továbbterjesztésekor a dokumentációban és egyéb átadott anyagokban is szerepeltesse a licenc szövegét.

Összefoglalva a 2 klauzulás BSD licenc biztosítja a jogokat:

Az engedélyes köteles:

A 2 klauzulás BSD licenc kompatibilisnek tekinthető az összes főbb copyleft licenccel, mind a weak, mind a strong licencekkel. A 2 klauzulás BSD licenc különösen kompatibilis a következőkkel:

Ezért az eredetileg a 2 klauzulás BSD licenc alatt licencelt szoftverek származékos munkái a fent említett licencek valamelyike alatt is terjeszthetők, vagy beépíthetők a fent említett licencek valamelyike alatt kiadott projektekbe.

A 3-Clause BSD license (3 klauzulás BSD licenc) (szövege: https://opensource.org/license/bsd-3-clause) egy újabb változata az eredeti BSD licencnek, amely mindössze három záradékból áll. A fő jellemző, ami megkülönbözteti ezt a licencet nővérétől, a 2 klauzulás BSD licenctől, a “non-endorsement clause”, amelynek célja, hogy megakadályozza az eredeti szerző nevének felhasználását a származékos művek terjesztésére vagy eladására.

A 3 klauzulás BSD licenc biztosítja az engedélyes számára a következő jogokat:

Az engedélyes köteles:

Az utóbbi kötelezettség — a “non-endorsement clause” (nem-jóváhagyási záradék) — értelmezéséhez képzeljünk el egy olyan forgatókönyvet, amelyben egy vállalat vagy magánszemély egy szabad szoftverlicenc alapján engedélyezett szoftverből kiindulva készít egy származékos munkát. E záradék hiányában az engedélyes azzal népszeűsíthetné az új terméket, hogy jelzi, hogy az egy ismert fejlesztő szoftveréből származik, így profitálva annak presztízséből.

A testvér licencéhez hasonlóan a 3 klauzulás BSD licenc is kompatibilisnek tekinthető az összes legfontosabb copyleft licenccel, legyen az weak vagy strong. A 3 klauzulás BSD licenc különösen kompatibilis a következőkkel:

Ezért az eredetileg a 3 klauzulás BSD licenc alatt licencelt szoftverek származékos munkái a fent említett licencek valamelyike alatt is terjeszthetők, vagy beépíthetők a fent említett licencek valamelyike alatt kiadott projektekbe.

Az első Apache licencet az Apache Software Foundation, egy 1999-ben alapított nonprofit szervezet fejlesztette ki, hogy szoftvereit terjeszteni tudja, valamint más projektekbe könnyen beépíthetővé tegye. A küldetés az volt, hogy üzletbarát szemlélettel karöltve garantálja a kollaboratív szoftverfejlesztést, a nyílt forráskódú filozófiát.

Az Apache 2.0 licenc (szövege: https://www.apache.org/licenses/LICENSE-2.0), amely valószínűleg a legelterjedtebb a permisszív szoftverlicencek között, néhány lényeges szempontban eltér a korábban tárgyalt licencektől. A fő szempont a szabadalmi jogok minden egyes engedélyesnek való tulajdonítását érinti, beleértve a szabadalmi licenc megszüntetésére vonatkozó záradékot; ezzel korlátozva és megakadályozva a szabadalombitorlás miatti kártérítési igényeket.

Van két másik fontos kötelezettség is. Az engedélyesnek ugyanezen Apache 2.0 licenc alatt kell kiadnia a szoftver minden olyan részét vagy komponensét, amelyet az engedélyes nem módosított. Továbbá az engedélyesnek minden módosított fájlban feltűnő módon kell elhelyeznie egy közleményt, amely jelzi, hogy az engedélyes módosította az adott fájlokat.

A korlátozó licenceket népszerűsítő Free Software Foundation az Apache 2.0-t ajánlja a legjobbként a permisszív szoftverlicencek közül kis mennyiségű szoftver, valamint könyvtárak terjesztésére.

Az Apache 2.0 licenc biztosítja az engedélyes számára:

Az engedélyes köteles:

The Apache 2.0 license is considered to be compatible with only some of the most important copyleft licenses. In particular, the Apache 2.0 license is compatible with:

Ez azt jelenti, hogy az eredetileg az Apache 2.0 licenc alatt licencelt szoftverek származékos munkái a fent említett kompatibilis licencek valamelyike alatt továbbterjeszthetők, vagy beépíthetők a fent említett kompatibilis licencek valamelyike alatt kiadott projektekbe.

Az Apache 2.0 licenc és más nyílt forráskódú licencek közötti korlátozott kompatibilitás elsősorban a szabadalmi licencnek az engedélyes részére történő megadására vonatkozó záradékok jelenlétének köszönhető.

Az első különbség a permisszív szoftverlicencek és a köztulajdonban lévő szoftverek kiadása között a puszta létezésükben rejlik. A közkincs (public domain) nem egy tényleges licenc, hanem csak egy módja a szoftverek kiadásának. Más szóval, a definíció szerint a köztulajdonban lévő munkák nem rendelkeznek licenccel.

A következő különbség a permisszív licencek által az engedélyesre rótt kötelezettségekben rejlik. Valójában a köztulajdonban lévő kiadvány felhasználóját semmilyen kötelezettség nem terheli. Azonban bárki, aki egy szoftver felhasználása, módosítása vagy továbbterjesztése során a szabad felhasználású szoftverlicenc alapján jár el, köteles eleget tenni a korábban kifejtett attribúciós kötelezettségnek: az eredeti szerző nevének és a licenc szövegének másolatát a fel kell tüntetnie a szoftverben.

Az attribúciós kötelezettség következménye az, hogy egy permisszív szoftverlicenc alá tartozó szoftverből származékos munka nem adható ki közkincsként, mivel ez sértené (vagy legalábbis megkerülné) az eredeti szerző attribúcióhoz való jogát.

A permisszív szoftverlicencek és a korlátozó, copyleft licencek közötti különbségtétel összetettebb, különösen a különböző copyleft licencek közötti különbségeket figyelembe véve. Amint azt az előző leckékben láttuk, az egyik fő különbség a strong copyleft licencek (beleértve a GNU General Public License (GPL) 2.0 és 3.0 verzióját) elválasztása a weak copyleft licencektől (beleértve a GNU Lesser General Public License (LGPL) 2.0 és 3.0 verzióját, valamint a Mozilla Public License-t) .

A korlátozó és a permisszív licencek közötti fő különbség a copyleft elvében rejlik, amely a korlátozó licencek központi eleme. Ennek az elvnek megfelelően az engedélyes, aki a szoftvert copyleft licenc alapján módosítja, majd terjeszti, szükségszerűen — részben vagy egészben — ugyanolyan licenccel kell kiadnia a származékos munkát, mint az eredeti szoftvert. E kötelezettség elmulasztása a szerzői jog megsértését eredményezi, ami jogi következményekkel jár.

Ezzel szemben a megengedő szoftverlicencek nem írnak elő ilyen kötelezettséget. Azok, akik ilyen típusú licencek alatt használnak vagy terveznek szoftvereket kiadni, szabadon dönthetnek a származékos munkájuk licencéről, beleértve a szabadalmi licenceket is.