053.2 Lecke 1

Tanúsítvány:

Open Source Essentials

Verzió:

1.0

Témakör:

053 Nyílt tartalmi licencek

Fejezet:

053.2 A Creative Commons licencek

Lecke:

1/1

Bevezetés

A szabad szoftverek 1990-es évek óta tartó sikere és az internet egyidejű diadalmenete más ágazatokban is felébresztette az igényt arra, hogy hasonló feltételek mellett támogassák a kreatív alkotások — azaz az alapvetően szerzői jog hatálya alá tartozó alkotások — fejlesztését és terjesztését. Ezek a vágyak különböző érdekeket tükröznek.

Az alkotóművészek maguk akarják meghatározni, hogy műveiket milyen feltételek mellett használhatják fel mások. Ugyanakkor azonban abban is érdekeltek, hogy mások munkáját saját céljaikra használhassák fel, ahogyan azt az alkotói folyamatok mindig is tették, például idézéssel, szerkesztéssel vagy adaptálással. A művek befogadóiban felmerülhetnek a felhasználás lehetőségeivel kapcsolatban kérdések, például, hogy egy művet lehet-e és milyen formában sokszorosítani vagy továbbadni.

Az ilyen gyakorlati kérdések tisztázásán túlmenően a szabályozást úgy kell megalkotni, hogy az összhangban legyen az alkalmazandó jogi normákkal — elsősorban a szerzői joggal --, amit megnehezítenek a szerzői jog nemzetközi szabályozásának eltérő módjai.

Végül, de nem utolsósorban a szabályoknak könnyen érthetőnek és egyszerűen alkalmazhatónak kell lenniük, hogy felgyorsítsák a kreatív folyamatokat, és jogbiztonságot nyújtsanak az alkotóknak és a befogadóknak.

A Creative Commons eredete és céljai

A szabad szoftverek területén a korai licencek, mindenekelőtt a GNU General Public License, úttörő munkát végeztek, mivel sikerült megbízható jogi keretet biztosítaniuk a szoftverek közös fejlesztését körülvevő teljesen új folyamatokhoz.

2001-ben a Lawrence Lessig (Stanford Egyetem) jogászprofesszor által vezetett csoport a szabad szoftverek mintájára megalapította a Creative Commons (CC) nevű nonprofit szervezetet. A szervezet célját a projekt honlapján a következőképpen foglalják össze:

Creative Commons is a global nonprofit organization that enables sharing and reuse of creativity and knowledge through the provision of free legal tools. (A Creative Commons egy globális nonprofit szervezet, amely ingyenes jogi eszközök biztosításával lehetővé teszi a kreativitás és a tudás megosztását és újrafelhasználását.)

— Creative Commons
Website (FAQ)

A “commons” (közös) kifejezéssel, amely a közösségi gazdasági tevékenységnek már a középkorban dokumentált formájára utal, a szervezet egy történelmileg igazolható, mély emberi igényt hangsúlyoz a közös jóra irányuló kollektív cselekvésre. Önmaguk által kitűzött feladatuk ezért az alkotó munka modern jogi kereteinek megteremtése. A Creative Commons a szabad szoftverek mozgalmának igényeit és megoldásait más kreatív területekre is átviszi, mint például az irodalom, az előadóművészet (festészet, grafika, fotózás, videó stb.) és a zene, de a dokumentáció és a tudományos munka is — nagyjából minden olyan alkotásra, amely szerzői jogvédelem alá tartozik.

A Free Software Foundationhöz hasonlóan a Creative Commons is úgy döntött, hogy céljait licenceken keresztül valósítja meg: szabványosított, jogilag kötelező érvényű specifikációk gyűjteménye, amelyeket az alkotók kifejezetten hozzárendelnek műveikhez, általában mielőtt “kiadják”, azaz publikálják azokat.

Az amerikai szerzői jogban rögzített “minden jog fenntartva” (all rights reserved) elv túlságosan korlátozónak tűnik, tekintettel a kreatív folyamatokban rendelkezésre álló, folyamatosan bővülő technikai lehetőségekre. Maguk az alkotók gyakran nincsenek tisztában azzal, hogy milyen mértékben építhetnek mások munkájára anélkül, hogy túllépnék a szerzői jog korlátait, és legrosszabb esetben akár büntetőeljárás alá vonva magukat. A Creative Commons ezt a keménykezű rendszert a “néhány jog fenntartva” (some rights reserved) elvével állítja szembe: az alkotók megnevezik azokat a jogokat, amelyeket fenntartanak — és így lemondanak minden másról.

A mindössze négy egyszerű alapfeltétel (modul) kombinációja összesen hat licencet eredményez, amelyek közül a szerzők kiválaszthatják és hozzárendelhetik a munkájuknak megfelelőt.

A Creative Commons licenc moduljai

Az imént említett négy modul négy egyszerű alapdöntésnek felel meg, amelyeket a szerző a mű felhasználásával és terjesztésével kapcsolatban hoz. Minden modul kétbetűs rövidítéssel és egy szimbólummal ábrázolható. A vonatkozó meghatározás nagyon rövid és a jogi laikusok számára is érthető, ami nagyban hozzájárul a CC-licencek népszerűségéhez. Egyedi esetekben azonban a záradékok megoldatlan kérdésekhez vagy szürke zónákhoz vezethetnek.

Nevezd meg! (Attribution — BY)

You must give appropriate credit, provide a link to the license, and indicate if changes were made. You may do so in any reasonable manner, but not in any way that suggests the licensor endorses you or your use. (A szerzőt megfelelően fel kell tüntetned, hivatkozást kell létrehoznod a licencre és jelezned ha a művön változtatást hajtottál végre. Ezt bármilyen ésszerű módon megteheted, kivéve oly módon ami azt sugallná hogy a jogosult támogat téged vagy a felhasználásod körülményeit.)

— Creative Commons
Attribution

Az angol “by” szó azt jelzi, hogy a szerzőket meg kell nevezni, azaz ha a művet bármilyen formában felhasználják, sokszorosítják vagy továbbadják, egyértelműen a szerzőknek kell azt tulajdonítani. A BY modul az egyetlen, amely minden CC licencben kötelező. Más szóval, a hat szabványos CC licenc alatt nincs olyan mű, amely megúszhatná a megnevezést.

Ez az egyszerű követelmény okozhat gyakorlati problémákat az interneten fejlesztett kollaborációs projektek esetén. Például a Wikipedia online enciklopédia alapján létrehozott munkák esetében meglehetősen kérdéses, hogy a hozzászólók ezreinek közreműködése miatt hogyan lehet “megfelelően” elvégezni a “megnevezést”.

Ne add el! (NonCommercial — NC))

You may not use the material for commercial purposes. (Nem használhatod a művet üzleti célokra.)

— Creative Commons
NonCommercial

A NonCommercial modul szándéka első pillantásra egyértelműnek tűnik: célja, hogy megakadályozza, hogy egy szabadon hozzáférhető művet mások kereskedelmi célokra kisajátítsanak. Ez gyakran olyan műveket érint, amelyeket közpénzekből fejlesztettek ki, például egyetemeken. Ezeket “védeni” kell a kereskedelmi forgalomba hozataltól, hogy biztosítsák minőségüket és hosszú távú szabad elérhetőségüket.

Az NC-modul a gyakorlatban gyakran okoz bizonytalanságot, mivel az egyes esetekben egyáltalán nem egyértelmű, hogy egy adott felhasználás ténylegesen kereskedelmi célú-e. Azok a tanárok, akik például CC licenc alatt, NC modullal ellátott anyagokat használnak, máris jogi szürke zónába kerülnek, ha olyan magániskolában vagy magánegyetemen tanítanak, amelyért a diákoknak fizetniük kell.

Az NC-modul számos kritikusa elutasítja azt az érvet is, hogy az ingyenes anyagok a kereskedelmi felhasználás miatt “nem-ingyenessé” (non-free) válnak, mivel a művek továbbra is ingyenesen hozzáférhetők.

Ne változtasd! (NoDerivs — ND)

If you remix, transform, or build upon the material, you may not distribute the modified material. (Ha feldolgozod, átalakítod vagy gyűjteményes művet hozol létre a műből akkor a létrejött művet ugyanazon licencfeltételek mellett kell terjesztened mint az eredetit.)

— Creative Commons
NoDerivs

A származékokról (derivatives, röviden: Derivs), azaz a származékos művekről már volt szó más leckékben. A Creative Commons kontextusában a kifejezés a szerzői jog által védett, meglévő művek alapján történő új művek létrehozására is utal; ezek lehetnek például olyan tananyagok, amelyeket egy tanár adaptál az óráihoz; vagy egy regény más nyelvre történő fordítása. A NoDerivs kategorikusan kizárja az ilyen jellegű módosítások vagy adaptációk terjesztését: a mű csak a szerző által közzétett formában adható tovább.

Így add tovább! (Share Alike — SA)

If you remix, transform, or build upon the material, you must distribute your contributions under the same license as the original. (Ha feldolgozod, átalakítod vagy gyűjteményes művet hozol létre a műből akkor a létrejött művet ugyanazon licencfeltételek mellett kell terjesztened mint az eredetit.)

— Creative Commons
ShareAlike

A ShareAlike modul azt jelzi, hogy a művet csak a hozzárendelt licencben foglaltakkal azonos feltételek mellett lehet megosztani. Az SA-t a szabad szoftverlicencek copyleft elvének megfelelőjének tekintik, amely biztosítja, hogy a licenc által biztosított szabadságok változatlanul érvényesek legyenek a származtatott művekre is.

Az SA modul különösen érdekes más modulokkal kombinálva, mivel az SA követelmény más meghatározott feltételeket is frissít, amint azt a különböző licencek bemutatásakor látni fogjuk .

A Creative Commons alaplicencek

Az imént bemutatott modulok kombinációi összesen hat licencet eredményeznek. Azért csak hat, mert a négy modul nem minden lehetséges kombinációjának van értelme: például a módosított művek azonos feltételek melletti megosztásának követelménye (ShareAlike) és az adaptációk tilalma (NoDerivs) kölcsönösen kizárják egymást. Következésképpen nincs olyan licenc, amely mindkét modult tartalmazza. Mivel a szerző feltüntetése szintén minden licencnek része, az eredmény az úgynevezett core licencek, amelyekről most lesz szó.

Ezeknek a licenceknek a listája úgy is elképzelhető, mint egy skála a “sok szabadság” és a “kevés szabadság” között, mivel a szerző lépésről lépésre válaszol a felhasználási lehetőségekre vagy azok korlátozásaira vonatkozó kérdésekre a művével kapcsolatban, és így végül megkapja a kívánt licenct.

Creative Commons Nevezd meg! (Attribution — CC BY)

A szerző megnevezését már említettük, mint az összes licenc kötelező elemét, így az első licenc, a CC Attribution csak ezt a modult tartalmazza. A mű így bármilyen felhasználási, módosítási és terjesztési formára felszabadul, amíg a megnevezési követelmény teljesül.

Figure 1. CC BY Icon

Ha például egy szerző CC BY alatt tett közzé egy verset, a kiadó a szerzővel való egyeztetés és pénzügyi kötelezettségek nélkül is felveheti azt egy versgyűjteménybe, és terjesztheti például könyvesboltokban, feltéve, hogy a verset egyértelműen a szerző műveként tünteti fel.

Creative Commons Nevezd meg! - Így add tovább! (Attribution-ShareAlike — CC BY-SA)

A CC Attribution-ShareAlike megfelel a CC BY-nek, de kiegészíti azt a ShareAlike követelményeivel, azaz a mű módosított változatainak azonos feltételek mellett történő terjesztésével.

Figure 2. CC BY-SA Icon

Ha például egy énekesnő CC BY-SA licenc alá helyezi a dalát, egy másik zenekar feldolgozhatja vagy átdolgozhatja ezt a művet, feltéve, hogy a saját verzióját CC BY-SA vagy más, azzal kompatibilis licenc alatt teszi közzé.

Creative Commons Nevezd meg! - Ne add el! (Attribution-NonCommercial — CC BY-NC)

A CC Attribution-NonCommercial az első licenc a sorozatban, amely a kereskedelmi célú terjesztés és adaptáció kizárásával a mű felhasználását tilalomhoz köti.

Figure 3. CC BY-NC Icon

Például egy zenekarnak megengedett lenne, hogy feldolgozza az énekes dalát, de nem használhatja ezt a feldolgozást kereskedelmi célokra, például nem adhatja el a saját lemezein, vagy nem játszhatja azt olyan koncerteken, amelyekért díjat kap. A zenekarnak azonban megengedhető lenne, hogy ezen felül megtiltsa a saját verziójának adaptációját, azaz azt, hogy az adaptációt CC BY-NC-ND licenc alatt tegye közzé.

Creative Commnons Nevezd meg! - Ne add el! - Így add tovább! (Attribution-NonCommercial-ShareAlike — CC BY-NC-SA)

A CC Attribution-NonCommercial-ShareAlike esetében a kereskedelmi felhasználás tilalma ugyanezen feltételek mellett kapcsolódik a terjesztéshez. Hogy példánknál maradjunk: bár a zenekar feldolgozhatja az énekesnő dalát, a feldolgozáshoz nem adhat ND-t, mert a feldolgozást ugyanezen feltételek mellett kell terjeszteni.

Figure 4. CC BY-NC-SA Icon

Creative Commons Nevezd meg! - Ne változtasd! (Attribution-NoDerivs — CC BY-ND)

A NonCommercialhez hasonlóan a CC Attribution-NoDerivs is egy tilalmon alapul — ebben az esetben a mű módosításának vagy átdolgozásának tilalmán. A példánkban szereplő zenekar tehát nem terjeszthetné az énekesnő dalának feldolgozott változatát.

Figure 5. CC BY-ND Icon

Az ND záradékkal ellátott CC licencek (azaz a CC BY-ND és a hamarosan ismertetett CC BY-NC-ND licenc) használatát különösen a tudományos területen fogadták szkeptikusan, mivel akadályozhatják a tudományos fejlődéshez szükséges tudáscserét. Még a Creative Commons weboldalán is úgy írják le az ND-modullal rendelkező licenceket, hogy azok összeegyeztethetetlenek a tudományban népszerű nyílt hozzáférés elvével. Az ND túlságosan korlátozó tendenciájára példaként említik, hogy még a tudományos cikkek fordításai is származékos műveknek minősülnek, és ezért tiltottak.

Creative Commons Nevezd meg! - Ne Add el! - Ne változtasd ! (Attribution-NonCommercial-NoDerivs — CC BY-NC-ND)

A CC-licencek közül a legszigorúbb, a CC Attribution-NonCommercial-NoDerivs licenc a kereskedelmi felhasználás tilalmát a származéos művek terjesztésének tilalmával kombinálja. Pozitív értelemben ez azt jelenti, hogy a művet csak a szerző által közzétett formában lehet sokszorosítani és terjeszteni, és csak nem kereskedelmi célokra lehet felhasználni.

Figure 6. CC_BY-NC-ND_Icon

Az énekesnő a példánkban így megakadályozza, hogy egy zenekar feldolgozza a dalát (ND), ugyanakkor azt kockáztatja, hogy a dalát kizárják minden olyan platformról, amely vásárlókból vagy reklámokból származó bevételt termel.

Creative Commons Zero (CC0) és a Public Domain Mark

Már említettük, hogy a szerzői jog a különböző országokban és joghatóságoknál nagyon eltérő módon van szabályozva. Az amerikai jog szerint például a jogtulajdonos teljesen lemondhat a szerzői jogáról. Ezzel átadja művét az úgynevezett public domainnek (közkincs), azaz általános és korlátlan használatra.

A legtöbb európai országban azonban a szerzői jog a puszta felhasználási jogokon túlmenően személyhez fűződő jogokat is tartalmaz, amelyek általában nem átruházhatók, és ezért a szerző nem mondhat le róluk. Ha a szerző nyilvánosságra kívánja hozni a művét, akkor lemond minden felhasználási jogáról, de továbbra is ő marad a szerző.

Ezen túlmenően vannak olyan művek, amelyek felhasználása önmagában semmilyen korlátozás alá nem esik. Ide tartoznak például azok a művek, amelyek jogi védelmi ideje lejárt (például egy regény 70 évvel a szerző halála után), vagy olyan művek, amelyek elvileg soha nem voltak védettek (például jogi szövegek).

A Creative Commons két úgynevezett public domain eszközt biztosít a nagyközönség számára korlátozás nélkül hozzáférhető művek azonosítására.

A _Creative Commons Zero (CC0) gyakorlatilag nulla feltételhez köti a művek sokszorosítását, terjesztését és módosítását. A CC-licencek esetében a szerző kötelező feltüntetése is elmarad. A licenc lehetővé teszi a jogtulajdonosok számára, hogy műveiket a lehető legtöbb jogrendszerben közkincsként jelöljék meg.

Figure 7. CC0 Icon

Vegyünk például egy oktatási célokra kidolgozott tanulási dokumentumot. A szerző vagy szerzők a CC0-címkét használhatják annak biztosítására, hogy az anyagot bárki korlátozás nélkül felhasználhassa: részben vagy egészben másolható, ingyenesen vagy térítés ellenében terjeszthető, és részben vagy egészben más dokumentumokba integrálható. Az eredeti szerzőket sehol sem kell megnevezni.

A szerzői jogi korlátozásoktól mentes művek azonosítására a Creative Commons a Public Domain Mark jelölést ajánlja:

The Public Domain Mark operates as a tag or a label, allowing institutions like those as well as others with such knowledge to communicate that a work is no longer restricted by copyright and can be freely used by others. (A Public Domain Mark tag vagy label formájában működik, amely lehetővé teszi az ilyen és ehhez hasonló intézmények, valamint más, ilyen ismeretekkel rendelkező személyek számára, hogy közöljék, hogy a művet már nem korlátozza a szerzői jog, és mások szabadon felhasználhatják.)

— Creative Commons
Public Domain Mark

Figure 8. Public Domain Mark Icon

Licencek kiválasztása és a művek jelölése

Már említettük, hogy a Creative Commons célja az, hogy a lehető legegyszerűbb legyen mind az engedélyezők (tartalomkészítők), mind az engedélyesek (a művek címzettjei) számára. A szervezet rengeteg segítséget nyújt a megfelelő licenc kiválasztásától kezdve a művek címkézéséig és felhasználásáig.

A szervezet honlapján található CC License Chooser lépésről lépésre vezet el a megfelelő licenc ajánlásához egyszerű kérdések feltevésével, amelyekre a szerző válaszol a művének kívánt felhasználásával kapcsolatban (CC License Chooser).

Figure 9. CC License Chooser

Ha a javasolt licenc megfelel a szerző szándékainak, akkor a szerző ennek megfelelően jelölheti művét. A License Chooser például HTML-kódot biztosít, amelyet a szerző közvetlenül hozzáadhat a művet megjelenítő weboldalhoz (HTML kód linkkel a licenchez).

Figure 10. HTML kód linkkel a licenchez

Az eredmény egy szabványosított megjegyzés a megfelelő licencre mutató linkkel (Licenc-megjegyés linkkel a licenchez).

Figure 11. Licenc-megjegyés linkkel a licenchez

A licenc-specifikus ikonok, amelyeken a beépített modulok közvetlenül láthatók, már bevezetésre kerültek. Ezek “szembeötlők”, amelyekkel azonosítani lehet az interneten található ingyenes tartalmakat.

Nemzetközi és portolt licencek

A Creative Commons kezdettől fogva a lehető legáltalánosabb, azaz világszerte érvényes licencek kifejlesztésére összpontosított, amit az “international” (korábban “unported”) kiegészítéssel jelöl. Másrészt léteznek olyan változatok, amelyek figyelembe veszik egy regionális vagy nemzeti jogrendszer sajátosságait, és "`ported"` néven jelölik őket. Például a CC BY-SA 3.0 Unported licenc mellett létezik egy speciális, Németországra vonatkozó változat is CC BY-SA 3.0 Germany néven.

A CC-licencek jelenleg érvényes 4.0-s verziójával a Creative Commons további szabványosításra törekszik, és (eddig) teljesen lemondott a portolt változatokról. A 4.0 verzióban az “international” licenc kifejezetten ajánlott:

We recommend that you use a version 4.0 international license. This is the most up-to-date version of our licenses, drafted after broad consultation with our global network of affiliates, and it has been written to be internationally valid. There are currently no ports of 4.0, and it is planned that few, if any, will be created. (Javasoljuk, hogy a 4.0-s verziójú nemzetközi licencet használja. Ez a licencek legfrissebb változata, amelyet a globális partnerhálózatunkkal folytatott széles körű konzultációt követően állítottunk össze, és úgy írtuk meg, hogy nemzetközileg is érvényes legyen. A 4.0-ás verzióból jelenleg nincs portolás, és tervben is csak kevés van, ha lesz egyáltalán.)

— Creative Commons
FAQ

Gyakorló feladatok

A Creative Commons licencrendszer melyik modulja része mind a hat Creative Commons licencnek?
A Creative Commons licencrendszer melyik modulja írja elő a mű azonos feltételek melletti terjesztését?
Miben különbözik a CC0 a hat CC-alaplicenctől?
Mi a különbség az “international” és a “ported” licencek között?

Gondolkodtató feladatok

Lehetséges-e CC licenc alá helyezni egy olyan műről készült fényképet, amely köztulajdonban van?
Egy szerző kiadhatja-e CC-licenc alatt a regényét, amelybe teljes egészében beépít egy Shakespeare-szonettet?
Egy felhasználó CC licenc alatt közzétesz egy fényképet magáról a weboldalán. Megakadályozhatja-e a kép terjesztését a személyiségi jogaira hivatkozva?

Összefoglalás

A 2001-ben alapított Creative Commons szervezet célja, hogy ingyenes jogi eszközökkel támogassa a kreatív, azaz a szerzői jog hatálya alá tartozó alkotások megosztását és felhasználását. A középpontban négy modul áll (Attribution, NonCommercial, NoDerivs és ShareAlike), amelyeket hat, úgynevezett alaplicencben egyesítenek, és amelyeket a szerzők választhatnak műveikhez.

Válaszok a gyakorló feladatokra

A Creative Commons licencrendszer melyik modulja része mind a hat Creative Commons licencnek?

Az “Attribution” (Nevezd meg!) modul, rövidítve “BY.”
A Creative Commons licencrendszer melyik modulja írja elő a mű azonos feltételek melletti terjesztését?

A “Share Alike” (Így add tovább!) modul, rövidítve “SA.”
Miben különbözik a CC0 a hat CC-alaplicenctől?

A CC0-val a szerző nem biztosít bizonyos jogokat — mint a többi CC-licenc esetében --, hanem lemond minden jogáról a művével kapcsolatban az adott joghatóság lehetőségeinek keretein belül. Ez a “nincs jog fenntartva” (no rights reserved) elv megfelel a mű közkinccsé nyilvánításának.
Mi a különbség az “international” és a “ported” licencek között?

A 3.0-s verzióig a Creative Commons olyan licencváltozatokat kínált, amelyek figyelembe vették a regionális vagy nemzeti joghatóság sajátosságait. A 4.0 óta a CC lemondott ezekről az úgynevezett “ported” változatokról, és a vonatkozó licenc globálisan érvényes "international`" változatát ajánlja.

Válaszok a gondolkodtató feladatokra

Lehetséges-e CC licenc alá helyezni egy olyan műről készült fényképet, amely köztulajdonban van?

Ez attól függ, hogy a fénykép megfelel-e azoknak a kritériumoknak, amelyek alapján maga is szerzői jogi védelem alatt áll. Más szóval, magának a fényképnek felismerhetőnek kell lennie, mint kreatív alkotásnak és védelemre érdemesnek, például a perspektíva, a háttér, a szűrők stb. révén. Ha ez a helyzet, akkor CC licenc alá helyezhető, és ekkor a CC licenc feltételei érvényesek. Az eredeti rész, azaz a tényleges motívum azonban továbbra is köztulajdonban marad.
Egy szerző kiadhatja-e CC-licenc alatt a regényét, amelybe teljes egészében beépít egy Shakespeare-szonettet?

Igen, de csak a szerző saját alkotói részeire vonatkozik a szerző által választott CC licenc. A szonett, amely köztulajdonban van, köztulajdonban marad.
Egy felhasználó CC licenc alatt közzétesz egy fényképet magáról a weboldalán. Megakadályozhatja-e a kép terjesztését a személyiségi jogaira hivatkozva?

Egy fénykép CC licenc alatti közzétételével a tulajdonos általában hozzájárul a fénykép terjesztéséhez. A határértéket az jelenti, ha a fénykép felhasználása sérti a tulajdonos személyiségi jogait, például ha a képet durván eltorzítják, vagy ha a tulajdonos beleegyezése nélkül használják fel reklámcélokra vagy politikai kontextusban. A tulajdonos személyiségi jogait nem érinti a felhasználási jogok CC-licenc általi szabályozása, így ilyen esetekben jogi lépéseket tehet a fotója felhasználása ellen.